A Magyar Királyságtól 1849-ben különválasztott Szerb Vajdaság és Temesi Bánság kormányzójának 1859. január 8-án keltezett körlevele az igazgatása alá tartozó területen működő jegyzők feladatává tette, hogy részletes útmutató alapján a helyi viszonyokat jól ismerők (gyógyszerészek, jegyzők, lelkipásztorok, orvosok, tanítók) közreműködésével leírást készítsenek településükről.