Misinek ma rossz napja van – avagy az a bizonyos rohanós kedd című kötet szerzőjével, Csepregi János Junior Prima-díjas íróval különleges tartalmú könyvéről, a túlzott digitális tartalomhasználat veszélyeiről beszélgettünk, s arról, hogy a sérült ember is kincs.

Badacsonytomajból, a Római útról Udvardi Erzsébet halálával sem tűnt el a fény. Mint ahogy az ország számos templomából, közintézményéből sem, ahol oltár- vagy stációképként lelhetők fel a művésznő alkotásai.

Negyvenöt éve lesz október 8-án, hogy II. János Pál pápa felszentelte a Magna Domina Hungarorum kápolnát. A Szent Péter-bazilika altemplomában kialakított szentélyben találkozhatunk Szent István király bronzba öntött másával, Varga Imre alkotásával.

Lourdes spirituális vonzerő és természeti csoda. A folyó zúgása, a bazilikák fenségessége, a gyertyás körmenetek olyan élmények, amelyek egyszerre ragadják meg az embert fizikailag és lelkileg.

Maczkó Mária énekművész neve védjegy mindenütt, ahol értik édes-ékes anyanyelvünket. A „szolgálatos énekes” dalaival, népénekeivel negyven éve hirdeti határon innen és túl: énekelni nem torokból, hanem szívből kell.

A népművészet, azon belül a faragás jelenti életének értelmét. Gosztonyi Zoltánnak, a Népművészet Mesterének alkotásai bejárták a világot.

Afangide Beáta a kaposvári Nagyboldogasszony Iskolaközpont művésztanára. Az organikus pedagógia híve, s a vizuális kultúrával, a művészeti neveléssel örökre eljegyezte magát. Nemcsak beszél a csodáról, hanem maga is műveli.

Százhuszonöt éve született Fekete István. Az egy időben perifériára szorított író műveinek utóéletéről s arról is beszélgettünk Banda Zoltánnal, Fekete szülőfalujának, Göllének az alpolgármesterével, hogy a mai kamaszokat képesek-e még lekötni a tájat, embert magasra emelő, természetet és állati viselkedésmódokat közelünkbe hozó művek.

Kovács Emőke történész az életét tette fel a Balaton 19–20. századi történetének kutatására és a Pannon-tenger népszerűsítésére. Fél tucat könyv, számtalan esszé és tanulmány jelzi: nem csak szereti, félti is a „természet örömkönnyét”.

Gábor László „Te ismered a házam…” – Híres lakók, beszélő helyek címmel megjelent kötetében a hazai kulturális és irodalmi élet kiválóságainak lakhelyét mutatja be. Elegánsan, élvezetesen, tisztelettel fejet hajtva az életművek előtt, mellőzve az intimitásokat.

Tűzzománc-iparművész elegáns lakásában szárnyal a szó. „Szülőanyjuk” Czóbel Marianna, aki lényében hordozza a csodát, maga teremti meg a csendet, hogy Isten kohójában megedzett tervei tűzzománcremekekké nemesüljenek.