JEL újság

A vers mint összekötő kapocs

Zsirai László2024.12.27

Több jele mutatkozik a világon annak, hogy az emberiség a szeretethiány görcsétől szenved, melynek legszemléletesebb példái a háborús öldöklések. Isten teremtményei pedig egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a haragot, a gyűlölködést, hiszen a világ akkor békés, hogyha a szeretet uralja minden cselekedetünket. „Ha fájdalmat érzel, élsz, de ha mások fájdalmát érzed, ember vagy” – vallotta Tolsztoj, az orosz gróf, akinek képességéből századokon átívelő értékű regények és elbeszélések írására tellett.

A hétköznapi emberek összekapásainak, haragos szemvillanásainak érzékelője és csillapítója is egyben a költészet. Egy-egy lírai mű sok mindent több módon képes megénekelni a ma élők lelki torzulásaiból, ám egyúttal képes elvezetni a tévutakról a helyes utakra a megpróbált és olykor megviselt embert. A Bánhorvátiban élő Orosz Margit, verseinek tanúsága szerint, tett erre kísérleteket. Több mint négy évtizeden át fedte fel tanítványai előtt a szépirodalom titkait, közvetítette a művészet szellemi-lelki hasznát, lámpásként világította meg a számukra elérhető, helyes utat. Nebulók sokasága ismerte meg segítségével az anyanyelv semmihez nem hasonlítható voltát, a magyarság általánosan egyenértékes kifejezését. A tanítványok pedig sikereikkel hálálták meg mindezt a színjátszókörben, különféle szintű vers- és prózamondó versenyeken.

Tipikus népnevelő, aki nyugdíjas tanárként TIT előadásokat tart, újságíróként kulturális eseményekről tájékoztatja a Montázsmagazin olvasóit, nyári olvasótáborok lebonyolításában működik közre, kulturális területű érdeklődése versírásban is kifejeződik. Tűnődés című első verseskötetét, az Alkotók és alkotások sorozat 14. köteteként, 2013-ban adta ki a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület, a Hegyek hajlatán című legutóbbit pedig a Rím Könyvkiadó jelentette meg 2024-ben. Műveit évtizedek óta publikálja folyóiratokban, lapokban. A Magyar Nemzeti Írószövetség, a Magyar Újságírók Közössége, a Vörösmarty Társaság és több irodalmi-művészeti csoportosulás tagja. Lakóhelyének római katolikus egyházi testületében képviselőként tevékenykedik, gyakran ünnepi alkalmak szervezője, résztvevője, versmondója.

Érdemei elismeréseként Németh László-díjat, Megyei Pedagógiai Díjat, Magyar Kultúra Lovagja címet, okleveleket, érmeket mondhat magáénak, Bánhorváti díszpolgára.

Írásait kapaszkodónak szánja e hektikus, tisztességtől gyakran elrugaszkodott világban. Hogy mire hasznosulhat a vers? Erre a kérdésre így felel: „A vers örök, mindenkihez szól. Lelki táplálék, mely az öröm húrjait pengeti, de erőt is meríthetünk belőle életünk nehéz napjaiban. Nyelvünk szellemében él, s általa valamennyien összetalálkozunk.”

 

Orosz Margit verseit itt olvashatják.

 

 

 

Keresés

Rovat szerint

Szerző szerint

Évszám szerint

Legfrissebb

Látó szemek, halló fülek

Jézus korában is voltak olyan emberek, amilyenek ma is vannak: „látván nem látnak, és hallván nem hallanak, és nem értenek.” Elvakítja őket saját fontosságuk, saját érdekük, saját személyük. Kettős világban élnek: önmaguk zárt világa az ellenséges külvilággal áll szemben.

Szavaid...

Szavaid verik még szívem ütemét,
de nélküled már nehezebben élek –
Feleslegesek a képek, az esték,
az alvás adta bódulatok…
Így múlik el az élet.

A vers, ha megérint

Schneider Lipót a történelmi hagyományokat ápoló Sopronban él, ahol a pattogó rügyek zenéjében, pezsgő pázsitban, zsendülő lombban kifejeződik, hogy áttör a téli éj sötétjén az élet.
2016–2026 © jelujsag.hu • Minden jog fenntartva!